Átalányadó könyvelés kifejezetten Átalányadós egyéni vállalkozóknak
atalanyadokonyveles.hu | Könyvelés Átalányadósokra szabva
„Nem véletlenül egy egyre népszerűbb adózási formáról van szó, így ehhez alkalmazkodva, egy rendkívül kedvező könyvelési díjjal és egy profi könyvelőirodai háttérrel segítünk eligazodni és minél egyszerűbbé tenni vállalkozásod életét.”
Lakó Enikő
mérlegképes könyvelő és adótanácsadó, az atalanyadokonyveles.hu és a katakonyveles.hu társalapítója
Átalányadó könyvelés kifejezetten Átalányadós egyéni vállalkozóknak
atalanyadokonyveles.hu – Könyvelés Átalányadósokra szabva
„Nem véletlenül egy egyre népszerűbb adózási formáról van szó, így ehhez alkalmazkodva, egy rendkívül kedvező könyvelési díjjal és egy profi könyvelőirodai háttérrel segítünk eligazodni és minél egyszerűbbé tenni vállalkozásod életét.”
Valós vélemények könyvelő irodánkról:
Átalányadózás szabályai
Mit is érdemes tudni az Átalányadózásról?
Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámláid alapján számolod el a költségeid, hanem igazolás nélkül elszámolható, úgynevezett költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységedtől függ. (Ettől függetlenül szükséges a költségszámlák gyűjtése és megőrzése 5 évig, a későbbi esetleg adómegállapítás miatt.)
Az átalányadót kizárólag egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként választhatod.
Ugyanakkor nincsen megkötés, hogy milyen tevékenységet végzel, vagyis bármilyen tevékenységhez választható.
Az Átalányadó bevételi értékhatára évi 32.016.000 Ft. (Ennek mértéke a mindenkori éves minimálbér tízszereséhez van kötve.) Természetesen az év közben indított vállalkozás esetében a 32.016.000 forint időarányosan számítandó és napokra kell arányosítani.
Amennyiben az átalányadós kereted átléped, akkor az egész éves bevételed vállalkozói jövedelem szerint (sima EV) adózik, egyébként ezért van jelentősége a költségszámlák gyűjtésének.
Mi számít bevételnek Átalányadóban?
Bevételnek a megszerzett vállalkozói bevétel minősül, azaz amit megkaptál akár készpénzben, akár átutalással. Ezt hívjuk pénzforgalmi szemléletnek. Vagyis csak az után kell adóznod, amit neked már kifizettek.
Lényeges, hogy átalányadóban nincsen semmilyen cégenkénti /partnerenkénti megkötés vagy összeghatár. (pl.: régi KATÁ-ban 3M forintos cégenkénti szabály)
Pontosan mennyit is kell fizetned havonta?
Ez nagyon sok mindentől függ, de általánosságban a fizetendő adók és járulékok az alábbiak szerint alakulnak.
Bevétel (ami befolyt) mínusz költséghányad (mértéke a végzett tevékenységtől függ) = Jövedelem
Azaz, ha a havi bevételed 1.000.000 forint és 40%-os költséghányad alkalmazására vagy jogosult (átalányadó költséghányad részleteit lásd lejjebb), akkor a költséghányad összege 400.000 forint, a jövedelem pedig 1.000.000 – 400.000 = 600.000 forint.
A jövedelem (adóalap) után fizetned kell:
-
15% személyi jövedelemadót
-
18,5% társadalombiztosítási járulékot
-
13% szociális hozzájárulási adót
Ugyanakkor sok minden befolyásolhatja a fizetendő adó összegét. Nézzünk néhány ilyen tényezőt:
* Átalányadóban van egy mentes jövedelem határ, ami 2024-ben 1.600.800 forint.
Ez mellékállású vállalkozó esetén azt jelenti, hogy eddig az összeghatárig egyáltalán nem fizetsz adót. Efelett viszont mindhárom, fenti adónemet meg kell fizetned.
* Főállású vállalkozót is megilleti ez a kedvezmény, annyi kitétellel, hogy minden hónapban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum (tevékenységtől függ) összege után meg kell fizetned a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót, akkor is ha az adott hónapban egyáltalán nem volt bevételed.
* Kivételt képeznek még a nyugdíjas vállalkozók. Nekik csak SZJA fizetési kötelezettségük van, mindamellett, hogy őket is megilleti az 1.600.800 forintos mentességi határ.
-
Illetve a fentieken túl van még iparűzési adó, itt egy sávos rendszert hoztak létre és az adó mértéke önkormányzatonként eltérő. (max. 2%)
-
Továbbá kamarai hozzájárulás, ami minden vállalkozásnak kötelező, ennek díja évi 5.000 Ft.
Összefoglalva a fizetendő adókat és járulékot:
– Főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetned a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót minden hónapban. Amennyiben a jövedelmed ennél magasabb, a mentesített részt igénybe tudod venni és csak a fennmaradó összeg után kell megfizetned az adót és járulékot.
– Mellékállásban vagy társas vállalkozói jogviszony mellett, továbbá nappali tagozatos hallgatóként nincs kötelező minimum társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó, csak a ténylegesen realizált jövedelem után kell fizetned, figyelembe véve a mentesített adóalapot.
– Nyugdíjas átalányadós vállalkozónak csak SZJA fizetési kötelezettsége van.
Lényeges, hogy SZJA fizetési kötelezettséged mindig csak a megszerzett bevétel után keletkezik, figyelembe véve a mentesített adóalapot. Valamint itt figyelembe vehetők az egyéb SZJA kedvezmények is (családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény, 25 éven aluliak SZJA kedvezménye, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye).
Átalányadó költséghányad
Az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következők: 40%, 80%, 90%
Hogy melyik költséghányadot alkalmazhatod, az a végzett tevékenységeidtől függ, de jellemzően a legtöbben a 40%-os költséghányadba tartoznak.
Ökölszabályként megjegyzendő, hogy csak abban az esetben vagy jogosult nagyobb költséghányadra, ha csak és kizárólag a lenti tevékenységek valamelyikét végzed:
1) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
2) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
3) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
4) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás, az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
5) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
6) fényképészet (TESZOR 74.20);
7) személygépjármű-vezető képzés (85.5311);
8) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
9) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
10) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
11) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
12) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56)
+ a kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.
Abban az esetben, ha a tevékenységed év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem vagy jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térned a tevékenységednek megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Azaz hiába tartozik pl. a főtevékenységed a 80%-os költséghányadba, ha van olyan bevételed, amire csak 40% a költséghányad, akkor a teljes évi bevételedre, csak a 40%-os költséghányadot veheted figyelembe.
Mivel NEM kell foglalkozni, ha valaki Átalányadózik?
-
Az ÁFÁ-val (ameddig túl nem léped az alanyi mentes kereted, ami jelenleg 12 millió forint);
-
A társasági adóval;
-
A vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóval
Mivel kell foglalkozni, ha valaki Átalányadózik?
-
A helyi iparűzési adóval;
-
A kamarai hozzájárulással;
-
A fizetendő adókkal és járulékokkal;
-
Az éves keretekkel
Határidők
A járulékok, adók fizetési határideje negyedévet követő hónap 12. Iparűzési adót következő év május 31-ig kell bevallanod és megfizetned. A vállalkozói jövedelmet pedig május 20-ig a többi SZJA köteles bevétellel együtt kell majd bevallanod az SZJA bevallásban.
Mikor NEM választhatod az Átalányadót?
– Ha 2 éven belül már szűnt meg Átalányadós vállalkozásod
Ki választhatja az Átalányadót?
– Egyéni vállalkozó
– és mezőgazdasági őstermelő
Akár év közben is válthatsz Átalányadóra!
Működő KATÁ-s vállalkozás esetén akár év közben is választhatod az Átalányadót. Ilyenkor a bejelentést követő hónap első napjával lép érvénybe. (sima EV adózásból csak év elejétől választható az Átalalányadó)
Kezdő vállalkozás az adóhatósági bejelentkezés alkalmával is választhatja az Átalányadót. Ekkor a nyilvántartásba vétel napjával jön létre az Átalányadós vállalkozás.
Átalányadó visszavonása
Fontos, hogy Átalányadó megszűnésének évében és az azt követő 1 évben ezt az adózási formát ismételten nem választhatod, illetve csak az adóév egészére lehet választani, azaz évközben nem lehet belőle kilépni, vagy adózási formát váltani. (Kivételt képez, ha átléped az átalányadós kereted, mert ebben az esetben mindenképpen „sima” EV adózó leszel.)
Nem kell befizetned a járulékokat
