Munka mellett vállalkoznál?

Egyértelműen kijelenthető, hogy az Átalányadó azok számára a legkedvezőbb választás, akik másodállású vállalkozóként, vagyis főállás mellett, mellékállásban végzik tevékenységüket.

Ennek oka, hogy a főállás már megfizeti utána a járulékokat, amit az egyéni vállalkozásban is figyelembe kell venni, de nézzük részletesebben, hogy pontosan hogyan is működik az Átalányadó mellékállásban.

Kit nevezünk mellékállású vállalkozónak és főállású vállalkozónak?

Mellékállású vagy más néven másodállású vállalkozónak hívjuk azt az egyéni vállalkozót, aki munka mellett vállalkozik, pontosabban rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal (akár több munkahelytől is) vagy nappali tagozaton tanul.

Főállású vállalkozónak pedig azt az egyéni vállalkozót hívjuk, akinek a vállalkozása a főállása, vagyis nincsen mellette 36 órát meghaladó munkaviszonya és nappali tagozaton sem tanul. (Amennyiben valaki 36 órát meg NEM haladó munkaviszonnyal rendelkezik – vagyis rész munkaidőben dolgozik – adózás szempontjából ő is főállású vállalkozónak minősül.)

Másodállású vállalkozó

Miért is jó, ha munka mellett indítunk Átalányadós egyéni vállalkozást? Miben jó az Átalányadó mellékállásban?

Átalányadóban mellékállású vállalkozóként nincsen fizetendő fix járulék, mivel a főállása már megfizeti ezeket utána vagy a nappali hallgatói jogviszonya mentesíti ezek megfizetése alól.

Ugye túl szép, hogy igaz legyen… Ezért fontos megjegyezni, hogy ehhez még hozzá tartozik, hogy a járulékmentességnek az Átalányadós SZJA mentes keret alatt van inkább jelentősége, mert a mentes határ felett szinte ugyan úgy meg kell fizetni a különböző adókat és járulékokat a bevétel mértékének megfelelően. Vagyis mindegy, hogy valaki főállású vagy mellékállású egyéni vállalkozó az Átalányadós SZJA mentes határ fölött bizony neki is keletkezik TB (társadalom biztosítási járulék), SZOCHO (szociális hozzájárulási adó) és SZJA (személyi jövedelemadó) fizetési kötelezettség a bevételei után.

De mi is ez az Átalányadós SZJA mentes keret?

Az Átalányadós költséghányad függvényében van egy SZJA mentes keret. 2025-ben 40%-os költséghányadnál ez 2,9M Ft/év, míg 80%-os költséghányadnál 8,7M Ft/év.

Az SZJA mentes keret minden Átalányadós egyéni vállalkozót teljes évre megillet, így az indulás időpontja nem befolyásolja az Átalányadós SZJA mentes keretet. Máshogy fogalmazva: nem kell arányosítani akkor sem, ha valaki év közben jött létre. (Természetesen magának az Átalányadónak is van egy kerete – 2025-ben ez évi 34,8M Ft – amit viszont arányosítani kell a létrehozás függvényében.)

Most akkor pontosan meddig van járulékmentesség főállás mellett, másodállású Átalányadós vállalkozóként?

Amíg az Átalányadós mellékállású egyéni vállalkozó bevétele a költséghányadához (40%, 80%) tartozó SZJA mentes keret (évi 2,9M Ft, évi 8,7M Ft) alatt marad, addig nem keletkezik fix járulék. Vagyis eddig a bevételig valóban adó- és járulékmentessége van. Eddig a bevételig mellékállásban nincsen kötelezően fizetendő TB és SZOCHO. Viszont ahogy korábban kitértünk rá, az SZJA mentes határ fölött már TB, SZOCHO és SZJA fizetési kötelezettsége is keletkezik, függetlenül attól, hogy van főállása vagy nincs.

Vagyis megéri mellékállásban Átalányadózni, ami mindenképpen könnyebbséget jelenthet az induláshoz, így ha olyan szolgáltatást végzel, amit a bejelentett munkád mellett is el tudsz látni vagy csak bedolgoznál néhány hazai vagy külföldi partnernek a szabadidődben, akkor a lehetőség adott, már csak bele kell vágni. 🙂

A fentiek miatt is látszik, kiemelten fontos, hogy minden munkaviszonnyal kapcsolatos változás jelentve legyen a könyvelő/NAV felé, mert ellenkező esetben téves adatok kerülhetnek beküldésre és bevallásra, amit utólag mindenképpen szükséges javítani.

Továbbá attól függetlenül, hogy van főállásod természetesen járulékbevallásokat ugyan úgy kell készíteni a NAV felé, így adminisztrációra / könyvelésre ebben az esetben is szükség van.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyit is kell fizetned Átalányadósként ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

*A cikkben a 90%-os költséghányadra nem tértünk ki, ami kifejezetten csak a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozókat illeti meg.

Gyomorgörcsmentes könyvelés