Most költözöl haza külföldről és kontraktorként bedolgoznál az ottani munkaadódnak? Esetleg munka vagy iskola mellett vállalkoznál, mert szeretnéd kipróbálni magad vállalkozóként is? Vagy egyszerűen csak elérkezettnek látod az időt, hogy elindítsd saját vállalkozásod?
Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy milyen vállalkozást indíts, melyik a legideálisabb vállalkozási forma számodra.
Ez a cikk első sorban azoknak szól, akik a szolgáltató szektorban mérnökként, marketingesként, tanácsadóként, szoftverfejlesztőként, programozóként grafikusként, fordítóként, stb. szeretnének vállalkozni, vagyis valamilyen magasabb hozzáadott értéket képviselő szellemi munkát végeznének.
Az első lépés, hogy milyen vállalkozási formát válasszak.
Vállalkozási forma
Itt azt kell eldönteni, hogy cégben (Kft. Bt.) vagy egyéni vállalkozásban gondolkozunk.
Amennyiben valaki most kezdi a tevékenységét, egyedül dolgozik és még nincsen rendszeres, nagy összegű bevétele (értsd.: kb. nettó 3+M Ft bevétel/hó), akkor 99%-ban egyéni vállalkozást szoktunk javasolni, mert jellemzően egyszerűbb, kényelmesebb és költséghatékonyabb megoldás, mint egy cég alapítása, ahol már ügyvéd kell az alapításhoz, egy esetleges megszüntetés több hónapos procedúra, plusz ott a törzstőke, osztalék, munkabér, stb., melyek mind-mind bonyolítják a vállalkozói életet.
Ugyanakkor ha már évek óta sikeresen működő vállalkozásról van szó, kiszámítható bevételekkel és szeretnél szintet ugrani, akkor érdemes lehet elgondolkodni a cégalapításon, de a kezdeti időszakban az egyéni vállalkozás segít belerázódni a vállalkozói létbe és, ha később úgy ítéled meg, hogy váltanál, akkor még mindig alapíthatsz céget az egyéni vállalkozás helyett. (céges könyvelés itt)
Röviden, ha minél kényelmesebben, egyszerűbben, költséghatékonyabban és ezzel a lehető legkevesebbet foglalkozva szeretnél vállalkozóvá válni, akkor egyéni vállalkozásban érdemes gondolkoznod.

A második lépés, hogy milyen adózási módot válasszak.
Adózási forma
Amennyiben megvan, hogy egyéni vállalkozást szeretnél indítani, akkor a következő lépés, hogy kiválaszd az adózási módot.
Ezzel kapcsolatban jelenleg nincsen túl nagy merítési lehetőség, mert Magyarországon egyéni vállalkozóként 3 féle adózás közül lehet választani:
Az első szűrőfeltétel a bevételi határ, mert ha valamely adózásba nem férsz bele, akkor értelem szerűen másikat érdemes/kell választanod. Ha ez megvan, akkor mehetünk tovább azzal, hogy megvizsgáljuk az adózási módok közötti különbségeket.
KATA
KATÁ-sként kizárólag magánszemélyek felé lehet számlázni és csak főállású egyéni vállalkozó lehet KATÁ-s, vagyis KATÁ-s vállalkozónak nem lehet heti 36 órát meghaladó munkaviszonya és semmilyen cég vagy vállalkozás felé nem számlázhat. Ezek miatt nagyon kevesen tudják választani a KATA adózást, de aki igen az szinte biztos, hogy a KATA adózásnál kedvezőbbet nem fog találni.
Szoftverfejlesztőként, mérnökként, marketingesként, programozóként stb. nagyon nagy valószínűséggel nem magánszemélyeknek szeretnél szolgáltatást nyújtani, így ez alapján lehetséges opcióként marad az Átalányadó vagy a VSZJA. Nézzük ezeket is részletesebben. (KATA könyvelés itt)
ÁTALÁNYADÓ
Az Átalányadó nagy előnye, hogy fix költségekkel számol, vagyis a bevételből alapértelmezetten feltételez 40% költséget, ami azt jelenti, hogy csak a bevétel 60%-a után kell adózni. (bizonyos esetekben 80-90%-os költséghányad is alkalmazható főként építőipari tevékenységeknél, fényképészetnél, járművezető oktatásnál vagy kiskereskedelemnél) (Átalányadó könyvelés itt)
VSZJA
Vállalkozói személyi jövedelem szerinti adózásban viszont tételes költségelszámolás van, vagyis a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódó számlákkal lehet igazolni az esetleges költségeket. Ami azt jelenti, hogy az Átalányadóval szemben itt a VSZJA-ban csak konkrét költségszámlák ellenében lehet költséget elszámolni.
Még egyszer röviden: Átalányadó alapból feltételez 40% költséget a bevételre vetítve, míg a VSZJA esetében kizárólag tételes költségelszámolás van.
A magas hozzáadott értéket képviselő szellemi munkákban jellemzően nincsenek rendszeres, magas költségek, így az esetek többségében a fix 40% költséghányad jobban megéri, mint a tételes költségelszámolás. Ez alapján az esetek döntő többségében az Átalányadó irányába billen a mérleg a VSZJA-val szemben.
Ami még tovább segítheti a döntést az az SZJA mentes keret, ami minden Átalányadós egyéni vállalkozót alapértelmezetten megillet. Ez azt jelenti, hogy az SZJA mentes keret alatt nem kell SZJA-t fizetnie az Átalányadós egyéni vállalkozónak. (2025-ben ez 2,9M Ft, 40%-os költséghányad esetén)
VSZJA-ban nincsen ilyen kedvezmény.
Remélem, hogy ezek alapján már körvonalazódik, hogy milyen vállalkozást érdemes indítanod, de mutatunk még néhány konkrétabb példát is neked:
Mivel most indulsz, és feltehetően szeretnél minél egyszerűbben működni, így Kft.-t túlzás lenne alapítani. Egyéni vállalkozóként a KATA kiesik, mert cégnek dolgoznál, túl sok fix költséged nincsen és beleférsz az éves Átalányadós keretbe is, így nagy valószínűséggel az Átalányadót érdemes választanod.
A kis bevétel miatt Kft.-t nem érdemes indítani. KATA kiesik, mert a tanulmányok miatt nem választhatod, illetve szinte biztos hogy cégeknek is szeretnél bedolgozni. Mivel nappali tagozaton tanulsz, így az SZJA mentes keretig járulékot nem kell fizetned és a 40% fix költség jóval magasabb mint amit számlákkal tudnál igazolni, így nagy valószínűséggel az Átalányadót érdemes választanod.
A kis bevétel miatt Kft.-t nem érdemes indítani. KATA kiesik, mert van főállásod. Mivel mellékállású vállalkozónak minősülnél, így az SZJA mentes keretig járulékot nem kell fizetned, így nagy valószínűséggel az Átalányadót érdemes választanod.
Amennyiben csak magánszemélyeknek szeretnél számlázni, akkor nagy valószínűséggel KATA-t érdemes választanod.
A magas bevétel miatt csak a sima egyéni vállalkozás lehet opció vagy esetleg Kft.-é alapítása, de mivel nem tisztázott, hogy az 1 év után meghosszabbítják-e a szerződésed, így célszerű sima egyéni vállalkozásban gondolkozni.
A fenti példákból is jól látszik, hogy a cikkben bemutatott sorvezető nagyban segíti leszűkíteni a lehetséges alternatívákat, hogy milyen vállalkozást indíts. Természetesen lehetnek egyedi paraméterek, esetek, tervek, elképzelések is, amelyek ezeket felülírhatják, így amennyiben bizonytalan vagy, akkor mindenképpen egyeztess könyvelővel vagy adótanácsadóval, de a fentiek alapján komolyabb számolás nélkül is meghatározható, hogy adott vállalkozónak milyen adózási módot érdemes választania.