Tanácsadások alkalmával azt tapasztaljuk, hogy gyakran keverednek össze a különböző Átalányadós keretek, Átalányadós fogalmak, ezért most részletesen végigvesszük, hogy milyen keretekre és bevételi határokra kell figyelni Átalányadósként.

Átalányadós egyéni vállalkozóként 3 féle keretet különböztetünk meg:

Nézzük ezeket a kereteket részletesebben, melyik mit is jelent pontosan.

1. Átalányadós keret

Az Átalányadós keret az adott évi minimálbérhez van kötve. Méghozzá az éves minimálbér tízszereséhez, így 2026-ban az Átalányadó keret 38 736 000 Ft. (Kiskereskedelmi tevékenységnél ez a keret magasabb, de ebben a cikkben kifejezetten a szolgáltató szektorral foglalkozunk.)

Vagyis 2026-ban ezen bevételi értékhatár alatt adózhatunk az Átalányadó szabályai alapján. Lényeges, hogy a keret szempontjából a beérkezés dátuma számít, máshogy megfogalmazva, az számít, hogy mikor kerül kifizetésre az adott számla ellenértéke.

Mennyi az Átalányadós keretem, ha év közben kezdtem a tevékenységem vagy szünetelt a vállalkozásom? Mikor kell arányosítani az Átalányadós keretet?

Amennyiben valaki mondjuk

• év közben kezdte a tevékenységét,

• szünetelt a vállalkozása,

• vagy esetleg megszűnt,

• továbbá az is ide tartozik, ha valaki év közben KATÁ-ból lép át Átalányadóba,

akkor ilyen esetekben mindig napra pontosan kell arányosítani az Átalányadós keretet. Vagyis megnézni, hogy az aktív Átalányadós napok alapján mennyi keretünk van az adott évre vonatkozólag.

Mi történik, ha átlépem az Átalányadós keretem?

Ebben az esetben kikerülsz az Átalányadóból és az egész év VSZJA (sima egyéni vállalkozó) adózásba kerül, ami alapján javítani kell az addig beküldött bevallásokat, mert egy évben csak egy féle adózást lehet választani (KATA ez alól kivételt képez).

Vagyis az egész év vagy Átalányadóba vagy VSZJA-ba tartozik. Amennyiben valaki kikerül az Átalányadó hatálya alól (megszűnik, kilép, kirakják), akkor abban az évben plusz 1 évig nem választhatja újra ezt az adózási módot.

2. Alanyi adómentes keret

A másik fontos keret az alanyi adómentes keret, ami 2026-ban egy teljes évre 20 000 000 Ft. Eddig a bevételig nem kell foglalkozni az ÁFÁ-val. Nem kell ÁFÁ-t befizetni, bevallani. Vagyis alanyi adómentesként némileg egyszerűbb a vállalkozók élete, de attól sem kell megijedni, ha valaki túllépi ezt a keretet, de mindjárt kitérünk erre is.

Némileg kivétel képez, ha valaki külföldre számláz vagy külföldről vesz igénybe szolgáltatás, mert amennyiben te esetleg külföldre szeretnél számlázni, akkor az viszont ÁFA hatályán kívüli szolgáltatásnak minősül, amire más szabályok vonatkoznak, de ebben a cikkünkben meg tudod nézni, hogyan számlázz külföldre Átalányadósként.

Mennyi az alanyi adómentes keretem, ha év közben kezdtem a tevékenységem vagy szünetelt a vállalkozásom? Mikor kell arányosítani az alanyi adómentes keretet?

Amennyiben valaki

• év közben kezdte a tevékenységét,

• vagy esetleg megszűnt,

akkor ilyen esetekben mindig napra pontosan kell arányosítani az alanyi adómentes keretet. (Szüneteltetés miatt az alanyi mentes keret nem változik.)

Mi történik, ha átlépem az alanyi adómentes keretem?

Nagyon röviden onnantól be kell jelentkezni ÁFA körbe, a számlákon ÁFÁ-t kell felszámítani és ÁFA-t kell bevallani, befizetni.

És lényegében te is ugyan ott leszel mint korábban, mert a különböző adókat, járulékokat mindig a nettó bevételekre kell számítani. Ugyanakkor a többletadminisztráció természetesen nem elhanyagolható ebben az esetben, mert ÁFÁ-t kell bevallani, befizetni, de ebben egy Átalányadó könyvelő sokat tud segíteni.

Ami ezeken kívül változik, hogy az ÁFA mentes keret átlépésével már ÁFA levonási jogod is lesz, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódó költségek ÁFA tartalmával csökkenteni tudod a befizetendő ÁFÁ-d mértékét.

Nagyon leegyszerűsített példa: ha adott hónapban mondjuk vásárolsz egy mobiltelefont a vállalkozásod nevére 100ezer Ft +ÁFA értékben és abban a hónapban kiállítasz egy számlát szintén 100ezer Ft +ÁFA értékben, akkor az ÁFA egyenleged 0 Ft, így adott időszakra nem lesz befizetendő ÁFA. Könyvelőként mi ezt számoljuk, figyeljük és közöljük ki neked.

3. SZJA mentes keret

Az SZJA mentes vagy más néven adómentes keret az adott évi minimálbérhez van kötve, ami 2026-ban 3 521 455 Ft (45%-os költséghányadnál) és 9 684 000 Ft (80% költséghányadnál).

Ez lényegében egy kedvezmény, ami minden Átalányadóst teljes egészében megillet, függetlenül attól, hogy év közben indult vagy esetleg szünetelt. Vagyis ezt a keretet egyáltalán nem kell arányosítani.

Mennyi az SZJA mentes keretem, ha év közben kezdtem a tevékenységem vagy szünetelt a vállalkozásom? Mikor kell arányosítani az SZJA mentes keretet?

Az SZJA mentes keretet nem kell arányosítani.

Mi történik, ha átlépem az SZJA mentes keretem?

Eddig a bevételig nem keletkezik SZJA fizetési kötelezettség, ami azoknak a legkedvezőbb, akik munka mellet indítanak Átalányadós egyéni vállalkozást, mert eddig a bevételig járulékot sem kell fizetniük. Nézd meg itt részletesebben, hogy alakul az Átalányadó mellékállásban.

Ugyanakkor természetesen azt is megilleti ez a kedvezmény, aki főállású egyéni vállalkozónak minősül. Amennyiben arra vagy kíváncsi, hogy főállásúként mennyi adóval kell számolnod Átalányadósként, akkor ez a cikk neked szól.

Lényeges, hogy az SZJA mentes keret fölött már SZJA, TB és SZOCHO fizetési kötelezettség is keletkezik, függetlenül attól, hogy van főállása vagy nincs az adott Átalányadós egyéni vállalkozónak.

Ezeket a keretek kell szem előtt tartani annak, aki már Átalányadós vagy Átalányadós vállalkozásban gondolkozik, de ha te minél egyszerűbben és gyorsabban szeretnél vállalkozóvá válni vagy szeretnéd könyvelésed biztos kezekben tudni és ezzel a lehető legkevesebbet foglalkozni, akkor keress minket Átalányadó könyvelés bizalommal és segítünk mindenben, hogy neked csak az üzlettel kelljen foglalkoznod.

Átalányadóban a járulékok mértéke több dologtól is függ, de ebben a cikkben megpróbáljuk nagyon leegyszerűsítve megmutatni neked, hogy mekkora adóval tudsz kalkulálni Átalányadósként.

Számos Átalányadó kalkulátor érhető el a témában, amik többsége pontosan számol. Mégis azt tapasztaljuk, hogy vannak vállalkozók, akik ennek ellenére nem látják tisztán az adó mértékét. Ezeket a kalkulátorokat érdemes használni, de ha csak egy számot szeretnél megjegyezni Átalányadósként, az összes adót illetően, akkor ez a cikk neked szól. Fontos, hogy a leírtakban speciális esetekkel nem kalkulálunk. (pl.: esetleges SZJA kedvezmények, 90%-os költséghányad)

Röviden a lényeg, hogy mennyi adót kell fizetned Átalányadósként:

Mennyi adót kell fizetnem főállás mellett?

A korábban leírtakhoz hozzátartozik, hogy Átalányadóban van egy mentes határ (2026-ban ez 45%-os költséghányad mellett évi 3,5M Ft, 80%-os költséghányad mellett pedig 9,6M Ft), ami alatt, főállás mellett vagy nappali tagozat mellett (magyarul másodállású vállalkozóként) nem kell járulékot fizetni.

(Átalányadó másodállásban avagy mellékállású átalányadózó témával kapcsolatban ebben a cikkünkben részletesebben is foglalkozunk.)

Főállású átalányadós egyéni vállalkozóként pedig „csak” havi 118ezer Ft a járulék, ami a garantált bérminimumra számított TB-t és SZOCHO-t jelenti.

Fontos, hogy főállású, Átalányadós vállalkozóként a mentes határ alatt és felett is számolni kell ezzel a 118ezer forintos járulékkal, függetlenül a bevétel nagyságától.

Átalányadós adók táblázatba rendezve 2026:

Átalányadós költséghányadokról röviden:

A költséghányadok a törvény alapján úgy vannak meghatározva, hogy akik jellemzően több költséggel működnek (pl.: építőiparban, gyártásban tevékenykedő vállalkozók) ők nagyobb költséghányadot (80%) tudnak alkalmazni. Akik kevesebb költséggel működnek (pl.: szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozók) ők kisebb költséghányadot (45%) tudnak alkalmazni.

A költséghányad mértéke nem szabadon választható, hanem a felvett tevékenység alapján kerül meghatározásra. Bővebb infó: Átalányadó költséghányadokról.

A fenti, összesített, Átalányadós fizetendőkben már benne vannak a járulékok, iparűzési adó, kamarai hozzájárulás, sőt még az Átalányadós egyéni vállalkozói könyvelési díj is.

Lényeges, hogy az adókat nem minden hónapban kell befizetned. Mert kamarai hozzájárulás és iparűzési adó évi egyszer esedékes, járulékok pedig negyedévente.

Ugyanakkor összesítve, éves szinten a korábban említett százalékos adókkal tudsz tervezni, de ha ránk bízod Átalányadós egyéni vállalkozásod könyvelését, akkor csak annyi dolgod lesz, hogy az általunk kiközölt adót az adóértesítőnkben megjelölt határidőig befizeted.

Munka mellett vállalkoznál?

Egyértelműen kijelenthető, hogy az Átalányadó azok számára a legkedvezőbb választás, akik másodállású vállalkozóként, vagyis főállás mellett, mellékállásban végzik tevékenységüket.

Ennek oka, hogy a főállás már megfizeti utána a járulékokat, amit az egyéni vállalkozásban is figyelembe kell venni, de nézzük részletesebben, hogy pontosan hogyan is működik az Átalányadó mellékállásban.

Kit nevezünk mellékállású vállalkozónak és főállású vállalkozónak?

Mellékállású vagy más néven másodállású vállalkozónak hívjuk azt az egyéni vállalkozót, aki munka mellett vállalkozik, pontosabban rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal (akár több munkahelytől is) vagy nappali tagozaton tanul.

Főállású vállalkozónak pedig azt az egyéni vállalkozót hívjuk, akinek a vállalkozása a főállása, vagyis nincsen mellette 36 órát meghaladó munkaviszonya és nappali tagozaton sem tanul. (Amennyiben valaki 36 órát meg NEM haladó munkaviszonnyal rendelkezik – vagyis rész munkaidőben dolgozik – adózás szempontjából ő is főállású vállalkozónak minősül.)

Miért is jó, ha munka mellett indítunk Átalányadós egyéni vállalkozást? Miben jó az Átalányadó mellékállásban?

Átalányadóban mellékállású vállalkozóként nincsen fizetendő fix járulék, mivel a főállása már megfizeti ezeket utána vagy a nappali hallgatói jogviszonya mentesíti ezek megfizetése alól.

Ugye túl szép, hogy igaz legyen… Ezért fontos megjegyezni, hogy ehhez még hozzá tartozik, hogy a járulékmentességnek az Átalányadós SZJA mentes keret alatt van inkább jelentősége, mert a mentes határ felett szinte ugyan úgy meg kell fizetni a különböző adókat és járulékokat a bevétel mértékének megfelelően. Vagyis mindegy, hogy valaki főállású vagy mellékállású egyéni vállalkozó az Átalányadós SZJA mentes határ fölött bizony neki is keletkezik TB (társadalom biztosítási járulék), SZOCHO (szociális hozzájárulási adó) és SZJA (személyi jövedelemadó) fizetési kötelezettség a bevételei után.

De mi is ez az Átalányadós SZJA mentes keret?

Az Átalányadós költséghányad függvényében van egy SZJA mentes keret. 2026-ban 45%-os költséghányadnál ez 3,5M Ft/év, míg 80%-os költséghányadnál 9,6M Ft/év.

Az SZJA mentes keret minden Átalányadós egyéni vállalkozót teljes évre megillet, így az indulás időpontja nem befolyásolja az Átalányadós SZJA mentes keretet. Máshogy fogalmazva: nem kell arányosítani akkor sem, ha valaki év közben jött létre. (Természetesen magának az Átalányadónak is van egy kerete – 2026-ban ez évi 38,7M Ft – amit viszont arányosítani kell a létrehozás függvényében.)

Most akkor pontosan meddig van járulékmentesség főállás mellett, másodállású Átalányadós vállalkozóként?

Amíg az Átalányadós mellékállású egyéni vállalkozó bevétele a költséghányadához (45%, 80%) tartozó SZJA mentes keret (évi 3,5M Ft, évi 9,6M Ft) alatt marad, addig nem keletkezik fix járulék. Vagyis eddig a bevételig valóban adó- és járulékmentessége van. Eddig a bevételig mellékállásban nincsen kötelezően fizetendő TB és SZOCHO. Viszont ahogy korábban kitértünk rá, az SZJA mentes határ fölött már TB, SZOCHO és SZJA fizetési kötelezettsége is keletkezik, függetlenül attól, hogy van főállása vagy nincs.

Vagyis megéri mellékállásban Átalányadózni, ami mindenképpen könnyebbséget jelenthet az induláshoz, így ha olyan szolgáltatást végzel, amit a bejelentett munkád mellett is el tudsz látni vagy csak bedolgoznál néhány hazai vagy külföldi partnernek a szabadidődben, akkor a lehetőség adott, már csak bele kell vágni. 🙂

A fentiek miatt is látszik, kiemelten fontos, hogy minden munkaviszonnyal kapcsolatos változás jelentve legyen a könyvelő/NAV felé, mert ellenkező esetben téves adatok kerülhetnek beküldésre és bevallásra, amit utólag mindenképpen szükséges javítani.

Továbbá attól függetlenül, hogy van főállásod természetesen járulékbevallásokat ugyan úgy kell készíteni a NAV felé, így adminisztrációra / könyvelésre ebben az esetben is szükség van.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyit is kell fizetned Átalányadósként ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

*A cikkben a 90%-os költséghányadra nem tértünk ki, ami kifejezetten csak a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozókat illeti meg.

Most költözöl haza külföldről és kontraktorként bedolgoznál az ottani munkaadódnak? Esetleg munka vagy iskola mellett vállalkoznál, mert szeretnéd kipróbálni magad vállalkozóként is? Vagy egyszerűen csak elérkezettnek látod az időt, hogy elindítsd saját vállalkozásod?

Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy milyen vállalkozást indíts, melyik a legideálisabb vállalkozási forma számodra.

Ez a cikk első sorban azoknak szól, akik a szolgáltató szektorban mérnökként, marketingesként, tanácsadóként, szoftverfejlesztőként, programozóként grafikusként, fordítóként, stb. szeretnének vállalkozni, vagyis valamilyen magasabb hozzáadott értéket képviselő szellemi munkát végeznének.

Az első lépés, hogy milyen vállalkozási formát válasszak.

Vállalkozási forma

Itt azt kell eldönteni, hogy cégben (Kft. Bt.) vagy egyéni vállalkozásban gondolkozunk.

Amennyiben valaki most kezdi a tevékenységét, egyedül dolgozik és még nincsen rendszeres, nagy összegű bevétele (értsd.: kb. nettó 3+M Ft bevétel/hó), akkor 99%-ban egyéni vállalkozást szoktunk javasolni, mert jellemzően egyszerűbb, kényelmesebb és költséghatékonyabb megoldás, mint egy cég alapítása, ahol már ügyvéd kell az alapításhoz, egy esetleges megszüntetés több hónapos procedúra, plusz ott a törzstőke, osztalék, munkabér, stb., melyek mind-mind bonyolítják a vállalkozói életet.

Ugyanakkor ha már évek óta sikeresen működő vállalkozásról van szó, kiszámítható bevételekkel és szeretnél szintet ugrani, akkor érdemes lehet elgondolkodni a cégalapításon, de a kezdeti időszakban az egyéni vállalkozás segít belerázódni a vállalkozói létbe és, ha később úgy ítéled meg, hogy váltanál, akkor még mindig alapíthatsz céget az egyéni vállalkozás helyett. (céges könyvelés itt)

Röviden, ha minél kényelmesebben, egyszerűbben, költséghatékonyabban és ezzel a lehető legkevesebbet foglalkozva szeretnél vállalkozóvá válni, akkor egyéni vállalkozásban érdemes gondolkoznod.

A második lépés, hogy milyen adózási módot válasszak.

Adózási forma

Amennyiben megvan, hogy egyéni vállalkozást szeretnél indítani, akkor a következő lépés, hogy kiválaszd az adózási módot.

Ezzel kapcsolatban jelenleg nincsen túl nagy merítési lehetőség, mert Magyarországon egyéni vállalkozóként 3 féle adózás közül lehet választani:

Az első szűrőfeltétel a bevételi határ, mert ha valamely adózásba nem férsz bele, akkor értelem szerűen másikat érdemes/kell választanod. Ha ez megvan, akkor mehetünk tovább azzal, hogy megvizsgáljuk az adózási módok közötti különbségeket.

KATA

KATÁ-sként kizárólag magánszemélyek felé lehet számlázni és csak főállású egyéni vállalkozó lehet KATÁ-s, vagyis KATÁ-s vállalkozónak nem lehet heti 36 órát meghaladó munkaviszonya és semmilyen cég vagy vállalkozás felé nem számlázhat. Ezek miatt nagyon kevesen tudják választani a KATA adózást, de aki igen az szinte biztos, hogy a KATA adózásnál kedvezőbbet nem fog találni. (KATA könyvelés itt)

Szoftverfejlesztőként, mérnökként, marketingesként, programozóként stb. nagyon nagy valószínűséggel nem magánszemélyeknek szeretnél szolgáltatást nyújtani, így ez alapján lehetséges opcióként marad az Átalányadó vagy a VSZJA. Nézzük ezeket is részletesebben.

ÁTALÁNYADÓ

Az Átalányadó nagy előnye, hogy fix költségekkel számol, vagyis a bevételből alapértelmezetten feltételez 45% költséget, ami azt jelenti, hogy csak a bevétel 55%-a után kell adózni. (bizonyos esetekben 80-90%-os költséghányad is alkalmazható főként építőipari tevékenységeknél, fényképészetnél, járművezető oktatásnál vagy kiskereskedelemnél) (Átalányadó könyvelés itt)

VSZJA

Vállalkozói személyi jövedelem szerinti adózásban viszont tételes költségelszámolás van, vagyis a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódó számlákkal lehet igazolni az esetleges költségeket. Ami azt jelenti, hogy az Átalányadóval szemben itt a VSZJA-ban csak konkrét költségszámlák ellenében lehet költséget elszámolni.

Még egyszer röviden: Átalányadó alapból feltételez 45% költséget a bevételre vetítve, míg a VSZJA esetében kizárólag tételes költségelszámolás van.

A magas hozzáadott értéket képviselő szellemi munkákban jellemzően nincsenek rendszeres, magas költségek, így az esetek többségében a fix 45% költséghányad jobban megéri, mint a tételes költségelszámolás. Ez alapján az esetek döntő többségében az Átalányadó irányába billen a mérleg a VSZJA-val szemben.

 Ami még tovább segítheti a döntést az az SZJA mentes keret, ami minden Átalányadós egyéni vállalkozót alapértelmezetten megillet. Ez azt jelenti, hogy az SZJA mentes keret alatt nem kell SZJA-t fizetnie az Átalányadós egyéni vállalkozónak. (2026-ban ez 3,5M Ft, 45%-os költséghányad esetén)

VSZJA-ban nincsen ilyen kedvezmény.

Itt megnézheted, hogy pontosan mennyi adót kell fizetned Átalányadósként.

Remélem, hogy ezek alapján már körvonalazódik, hogy milyen vállalkozást érdemes indítanod, de mutatunk még néhány konkrétabb példát is neked:

A fenti példákból is jól látszik, hogy a cikkben bemutatott sorvezető nagyban segíti leszűkíteni a lehetséges alternatívákat, hogy milyen vállalkozást indíts. Természetesen lehetnek egyedi paraméterek, esetek, tervek, elképzelések is, amelyek ezeket felülírhatják, így amennyiben bizonytalan vagy, akkor mindenképpen egyeztess könyvelővel vagy adótanácsadóval, de a fentiek alapján komolyabb számolás nélkül is meghatározható, hogy adott vállalkozónak milyen adózási módot érdemes választania.

Szinte mindig felmerül a kérdés, hogy egyéni vállalkozóként szükséges-e vállalkozói bankszámlát nyitni. Ez bizonyos esetekben kötelező, bizonyos esetekben azonban nem kötelező.

Mikor kötelező vállalkozói bankszámla egyéni vállalkozónak?

A törvény úgy fogalmaz, hogy abban az esetben kötelező magyarországi pénzintézetnél vezetett vállalkozói bankszámlát nyitni, amennyiben az egyéni vállalkozó ÁFA fizetésre kötelezett. (ÁFA adóalany) Vagyis, ha áfás egyéni vállalkozó vagy, akkor sajnos kötelező vállalkozói bankszámlát használnod.

Ennek oka, hogy így a NAV valószínűleg könnyebben tud inkasszálni, amennyiben esetleg adótartozás halmozódna fel.

Mikor nem kötelező vállalkozói bankszámla egyéni vállalkozónak?

A fentiekből következik, ha alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagy, akkor nem kötelező vállalkozói bankszámlát nyitnod. Ebben az esetben lényegében bármilyen bankszámlát használhatsz. Ami lehet akár a magán bankszámlád is, de akár Wise, Revolut számla is.

Mi azt szoktuk javasolni, hogy valamilyen szempontból érdemes különválasztani a vállalkozói bevételeket/költéseket a magántól, így ha nem is egy vállalkozói számlát, de legalább egy külön magánszámlát vagy alszámlát érdemes erre elkülöníteni.

(Amennyiben nem igazán tudod, hogy mi is az az alanyi adómentesség, akkor első körben Átalányadó keret cikkünket javaslom figyelmedbe.)